De miről is szól március 15-e? Miért tűzünk nemzeti színű szalagot, kokárdát mellkasunkra? Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc társadalmi reformjaival a polgári átalakulás megindítója, önvédelmi harcával a magyar nemzeti mitológia része lett. Erre az ünnepre méltán lehet büszke mindenki, hiszen 1848. március 15-én példaértékűen cselekedtek a márciusi ifjak. Szabadságukért szembeszálltak az elnyomó hatalommal. Ők voltak azok, akik a közös célért tenni tudtak és legfőképpen tenni akartak. Megteremtették és egyben megalkották a szabadságot az összefogás erejével. Ez az összefogás akaratukat összekovácsolta, erejüket megsokszorozta. Rájuk emlékezünk hát ezen a napon, azokra, akik felismerték az egység erejét. Őszintén kívánom, hogy éljen bennünk is az az akarat, hogy együtt nagy eredményeket érhetünk el. Az összefogáshoz bizalomra van szükség, amely nélkül falunk sem működhet jól. Minden nap küzdünk, hogy szebbé, élhetőbbé tegyük településünket. Egy közösség csak akkor emelkedik ki a többi közül, ha a célhoz vezető úton segítünk egymáson. Az elmúlt hetek eseményei is bizonyították, hogy a hetényiek tudnak és akarnak is tenni. „Ha a jelent a múltból fakadó tudással éljük, nem kell félnünk a jövőtől! Tekintsük hát tanításnak, megélt tapasztalatnak a múlt eseményeit. Éljen március 15 emléke.
Éljen Hetény! Köszönöm figyelmüket!
Ing. Magyari Ferenc, polgármester
Kedves Ünneplők! Az 1848. Március 15 – ei történések himnuszát alapiskolánk diákjai közösen elszavalták. A további eseményeket már az elmúlt esztendőben bemutattuk. Tarczy Lajost, falunk szülöttét is említettük, aki honvédtisztként szolgálta végig a forradalom időszakát, s harcolt az osztrák orosz csapatok ellen. Csomortányi Lajos neve is elhangzott már, aki a hetényi csatából vette ki részét és 14. Lehel-huszároknál szolgált. Néhány szó a hetényi csatáról, amiről lehet, sokan még nem is tudunk. Kozák csapatok nyugtalanították a Komárom környéki településeket, így Hetényt is. Klapka tábornok Csomortányi Lajos 3 századát küldte ki a falunkhoz közeli Csenke erdőbe. 300 kozák támadt Ógyalla felől. A csata kezdetén úgy tűnt, mintha az egyik huszárszázad menekülne, ezért a kozákok utánuk iramodtak. Amint falunk határába értek a másik két század kirohant az erdőből, a visszavonulást tettetők pedig megfordultak, s körbezárták a kozákokat. Az összecsapás rövid volt. így került fel Hetény neve a szabadságharc csatáinak listájára. A huszárok ezrede a Jászkun területek lovas önkénteseiből alakult. Az első három századuk decemberre állt fel, és indult az aradi ostromsereghez. A 6. Század 1849 január közepén a komáromi sereghez került. Sötétkék, piros zsinóros öltözetükhöz szürke lovaglónadrágot hordtak, fejükön zöld csákó fehér lószőr forgóval volt. Ők vívták az 1848/49-es szabadságharc utolsó lovas összecsapását, itt a községünkhöz tartozó Csenke erdőben. Talán, a temetőkben nyugvó Hencz huszár is ennek a lovasszázadnak a tagja volt. Emlékezzünk hát rájuk, hisz e néhány száz ember összefogása tette híressé községünk nevét. Mi mindent elérhetünk hát mi is, ha jól szervezetten összefogunk, s bátran dolgozunk jövőnkért!
PaedDr. Rancsó Andrea, alpolgármester