Az ünnepek nélkülözhetetlenek életünkben. A munkanapok mellett megállunk egy rövid időre, magunk között vagyunk együtt, egymásra figyelünk. A közös ünnep lelki életünket erősíti, élményt jelent, gondolatokat megfogalmazására ösztönöz, érzelmeket szabadít fel. A mai ünnepen én is igyekeztem megfogalmazni gondolataimat.
Március 8 – án a nőket köszöntöttük, akik a mi férfias életünk meghatározói. Az első nő az életünkben: az édesanyja, a második: az első szerelmünk, s aztán a többi gyönyörű nő: a kedves - zsémbes, szőke – barna, alacsony – magas, soványka – kellemesen gömbölyded nő. Barát, kolléga, főnök, alkalmazott, akikre, ha akarunk - ha nem, figyelnünk kell. Igaz a bölcs mondás: keresd a nőt! Minden értük és miattuk zajlik és zajlott ezen a világon. Férfi vagyok, és hálás, a bőrömből aligha bújhatok ki. Jackie Steward férfi módjára mondta ki, milyenek is a mai nők, legyenek bármennyi évesek is: "A nők olyanok, mint a versenyautók: hallatlanul érzékenyek, nagyon nehéz őket irányítani, de ha egyszer lendületbe jöttek, szinte lefékezhetetlenek." Köszönöm Hölgyeim!
Március 28 – án Pedagógusainkat köszöntjük, akiknek mindennapjaik: az erőfeszítés, a kudarc és a siker. Legnagyobb feladatuknak a szeretettel szeretetre nevelést, a tudás átadását és a tudásvágy felébresztését tekintik. Sokan emlékszünk olyan pedagógusokra, akiket szerettünk, s akiknek a tanítására is nyitottak voltunk. Csodálhatnak, elismerhetnek azért, amit tudunk, de szeretni azért a kapcsolatért szeretünk, ami kialakult a tanár és tanítványa között. Ez a kapcsolat alapozza - alapozta meg a tudomány, a tudás iránti szeretet is.
Chesterton mondja: „A világon mindenkinek hinnie kell abban, hogy képes valami olyasmit nyújtani, amit a világ nélküle nem kapna meg.” Bizton állítom, hogy az itt lévő pedagógusok mindegyike - ki-ki a maga területén – nyújt és nyújtott annyit és olyat, amivel e hitük beteljesedett. Tisztelt Tanítóink! Felemelő, szép hivatás az Önöké. Emberré nevelni, tudásuk legjavát nyújtani, követendő példaként állni és megmaradni, kitárni a világot a gyermekek előtt, és elindítani őket az élet nehézségekkel, de örömökkel és szépségekkel teli útján – kísérve szeretettel. Az önkormányzat és a magam nevében szeretnék köszönetet mondani, hogy felvállalták e nemes feladatot, s a hetényi gyerekeknek megmutatták, hogy érdemes tanulni.
Záró gondolatként Széchenyi Istvánt idézem: „Azokért élünk, akiket szeretünk, azokért, akik igaznak tartanak. A jövőnek élünk: a szépért s jóért, amit tehetünk." Kívánok kedves mindnyájuknak jó egészséget, munkájába vetett hitük megtartását és sok-sok gyermekmosolyt. Kérem, fogadják szeretettel az Önkormányzat ajándékát!
Ing. Magyari Ferenc, polgármester
